HTML

Wikipédia-fórum

Ez nem a Wikipédia hivatalos blogja. Itt olyan dolgot tehetsz, amit ott nem: panaszkodhatsz és javasolhatsz.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Hogyan írj szócikket?

2014.03.08. 00:09 Androsz

Ez nem a Wikipédia hivatalos blogja.

Nem a technikai kérdésekről van szó, hanem tartalmiakról. Hogyan írj olyan szócikket, hogy ne ugorjanak a torkodnak a mogorva öreg szerkesztők, rögtön a törlést emlegetve? Vagy nem is emlegetve, csak csinálva. Sajnos ez kissé túl könnyen történik, ezért próbáld csökkenteni az esélyét azzal, hogy alkalmazkodni próbálsz a már meglevő szabályokhoz.

Természetesen az itt elmondottak akkor is érvényesek, ha más, meglevő cikkekbe írsz új részeket, akár csak egy mondatot, vagy változtatsz meg ott levő részeket. A követelményekről ún. irányelvek szólnak, jó sok van belőlük, annyira, hogy kevés szerkesztő lesz elég lelkes ahhoz, hogy ezeket végigolvassa, és megpróbálja értelmezni, a maga számára stílusjellemzőkké formálni. Nézzük át legalább a legfontosabbakat. És ha azt mondom, hogy ezek a legfontosabbak, akkor az azt jelenti, hogy ezekhez igazodnod tényleg nagyon fontos. Olvasd ezt végig, sokkal rövidebb, mint amit egyébként végig kellene olvasnod. (Ami ettől persze még nem ajánlott.)

Hiteles források

Ez az alapok alapja. Elvileg a Wikipédiába csak olyat szabad leírni, amit valahol éppen olvasunk. Nem valamikor olvastunk és emlékszünk rá, hanem itt fekszik előttünk az a könyv, szakkönyv, szaklap, folyóirat, közlöny, tankönyv, lexikon, amiben ott áll az igazság. Igen, bizony, itt nem a saját ismereteknek kell szerepelniük, hanem a mások által összeszedett ismereteknek. A Wikipédia szerkesztőinek az a feladata, hogy ezekből az írott forrásokból egybeillessze mindazt, amit aztán szócikké formál.

A forrásnak hitelesnek kell lennie. Egy könyv azért számít hiteles forrásnak, mert azt egy szerkesztő, szaklektor már átnézte, egy kiadó megjelentette, így a saját szabályaink szerint ez reményt ad arra, hogy a benne levő állítás nem marhaság. Persze lehet, hogy az, ezért jó, ha a cikket író némiképp járatos a témában, meg persze azért, mert értelmesen foglalja össze az olvasottakat, szakmailag igényesen fogalmaz.

Sokan érzik úgy, hogy ha interneten olvasnak valamit, az is hitelesnek számít. A hoaxok is így tudnak elterjedni. Mint amikor régen az emberek azt mondták, hogy "pedig a tévé is bemondta". Nos, ez csak kicsit igaz. Ha a cikk írója valamennyire járatos a témában, akkor meg tudja tippelni, hogy a netes szöveg írója szakmailag mennyire komoly ember. Egy blogon vagy fórumban olvasott szöveg rendszerint nem vehető hiteles forrásnak. Lehet, hogy az utolsó betűig igaz és pontos, de nincs meg mögötte a garancia. A Wikipédiában az utóbbi a fontosabb. Ha te csinálsz egy honlapot egy témáról, annak a mértékadóságát is könnyű kétségbe vonni, mivel te magad nem fogod annak a hitelességét objektíven mérlegelni. Egy grafikusról sem hiteles forrás az, ha leírja a saját honlapján, hogy a kortárs művészek nagy reménységnek tekintik. De ha ezt egy hetilap művészeti rovatában írja le róla valaki, az már belefér, bár igazából egy enciklopédia nem azt mondja el, ami lesz, hanem ami már bizonyított tény. Persze a személyes adatok és a pályafutás legfontosabb állomásai a saját honlapjáról is átvehetők, de minősítés nem.

A felhasznált forrásokat a cikk végén fel is kell sorolni. Az angol Wikipedián, ha megnézed, szinte minden mondatot lábjegyzetbe tett pontos forráshivatkozással támasztanak alá, így aztán érezd szerencsésnek magadat azért, hogy ezt itt nem várják el. De bizony meg kell adni annak a könyvnek, újságnak, cikknek, weboldalnak, dokumentumfilmnek a pontos adatait, konkrét esetben akár oldalszámmal, amelyből a leírtak valamelyik részét vetted. Ha a cikkbe írtakhoz más szerkesztők elégtelennek érzik a megadott forrásokat, akkor ezt a cikkre feltett üzenetsablonnal jelzik. De egy újonc szerkesztő belefuthat egy mogorva öreg szerkesztő szarvaiba, aki azt gondolja, hogy inkább törli az egészet, amit csináltál, mint hogy azt nézegesse és javítgassa, hogy mi hitelesíthető és mi nem a leírtakból. Hát ezért törődj sokat a hiteles források megnevezésével, mert nemcsak igaznak, hanem meggyőzőnek is kell lenned.

Persze ha te egy könyvben olvasottakra támaszkodsz, azt nehéz másnak ellenőriznie, ha nincs meg neki is az a könyv, és a szövegét a neten sem találja meg. Ám ha csalsz, az mégis meglepően gyorsan ki fog derülni, és akkor az életben nem fogadnak el tőled itt már egy betűt sem. Pedig ha már írtál valamit, akkor valószínűleg máskor is írnál még valamit.

Komikus módon a Wikipédia (bármely nyelven) nem számít hiteles forrásnak. Tehát ha valamit egy másik szócikkben olvasol, akkor arra nem hivatkozhatsz az állítást alátámasztó forrásként. De ha az ott használt forrásművet ellenőrzöd, akkor te is leírhatod az ott levő megállapításokat, mert az állításaidat forrással támaszthatod alá, amit itt is megadsz.

Ha egy másik nyelvű Wikipedia-cikket fordítasz le, akkor át kell venned az ott használt forráshivatkozásokat is, és a cikkben meg is kell jelölni, hogy ez egy szócikk fordítása.

Az az igazi, ha több forrásod is van, és az azokban olvashatókat közös egésszé gyúrod. Egy engedmény van ehhez: ami egyértelműen "levezethető" a forrásolt állításokból, azt is vehetjük hitelesnek. Ami tehát elég nyilvánvaló módon következne a témában nem túl jártasaknak is, ha a forrást, illetve a cikkben leírtakat elolvasnák.

Nincs copy-paste

Ez azt jelenti, hogy ha te olvasol valamit egy hiteles forrásmunkában, azt nem emelheted át a Wikipédiába, mert az a szerzői és kiadói jog megsértése. Kicsit ellentmondásban áll az előző követelménnyel, de az senki nem mondta, hogy könnyű jó szócikket írni. Úgy kell dolgoznod, hogy ne mondj többet, mint amit a felhasznált forrásmunkáid mondanak, de azt fogalmazd meg valahogy másképp, azért, hogy ne legyen az másolmánynak tekinthető. Ne számíts arra, hogy majd győzködöd a mogorva öreg szerkesztőt, mert nem lesz rá alkalmad, a másolást ugyanis rövid úton szokták bezúzni.

Kivételt képeznek a nyilvánosan hozzáférhető konkrét, számszerű adatok. A Hold távolsága vagy egy intézmény alapításának éve nem lehet szerzői jog tárgya, egy nyilvános térképen ábrázolt adatok sem, de maga a térkép már az, ezért az már nem lemásolható.

Minden tilos, ami nem szabad

Internetes oldal tartalmát sem emelheted át, mondván, hogy annak a szövegnek a szerzője nyilván nem akarja fenntartani magának a szerzői jogot, ha már kitette a netre. Ez itt nem érvényes. Ha egy weboldalra (vagy újságba) oda van írva, hogy a tartalma szabadon felhasználható, a Creative Commons (CC), GNU Free Documentation License (GFDL) vagy public domain (magyarul közkincs) licenszek szabályai szerint, akkor azt akár be is másolhatod. De ha nincs ez odaírva, akkor úgy tekintendő, mint ha alatta állna a "copyright" jelzés, azaz a szerző tilalma a másolásra vonatkozólag. Ez nem vicc, ez a Wikipédia egyik legkeményebb alapszabálya.

Nevezetesség

Ez egy rágós téma. Mi való ide és mi nem? Tényeket sok dologról lehet írni, de nem minden illik egy enciklopédia kereteibe. Külön poszt is próbálkozik a kérdés megfejtésével, de nehéz a határokat meghúzni, olyannyira, hogy a rangos szerkesztők között is rendszeres vita tárgya egy-egy tárgykör. Keress lexikonba illő dolgokat, pontosabban keress olyat, ami valamelyik lexikonban már meg is van, azzal nemigen lehet melléfogni. Úgyis az a dolgod, hogy már leírt dolgokat gyúrj össze, ezek alapjául vehető valamilyen lexikon egy szócikke is. Nem feledve, amit fentebb olvashattál.

Nincs vélemény

Az iskolai dolgozatok, esszék, cikkek és a Wikipédia szócikkei között lényegi különbség, hogy itt nem létezik az, hogy "szerintem". Senki nem akarja tudni, hogy te mit gondolsz a cikk tárgyáról vagy valamelyik állításáról. Nézd meg, amit a hiteles forrásolás követelményéről írtam: a te véleményed nem olvasható egy mértékadó, ellenőrzött forrásmunkában, könyvben, folyóiratban satöbbi. Ha esetleg mégis, mert a téma szakmailag elismert tudója vagy, akkor is a forrásokból kell dolgoznod, nem a saját tudásodból. Ahogy itt a szabályban olvasható: ide a "saját kutatás" eredménye nem való. Egy általad levont, nem nyilvánvaló következtetés már "saját kutatás", vagyis nagyon csínján bánj vele.

A kutatás szó másik értelme viszont alapvető fontosságú: a további források utáni kutatás, az állítások ellenőrzése más helyeken. Ha például előveszel egy rövid lexikonszócikket, akkor keress hozzá bővebb, részletesebb forrásokat is, szedd össze, amit érdemes, és abból írj egy pofás, nem bőbeszédű, nem is felsorolásszerű, korrekt szócikket, mintául megfigyelve a többi szócikket, főleg a kiemelteket.

Stílus

Az említett iskolai dolgozatok, esszék, cikkek jellemző felépítése nem pont olyan, amilyen az enciklopédiába illik. Nem jó a bevezetés–tárgyalás–befejezés klasszikus sémája, itt fejezetek vannak, amelyek nem gondolatmenet módjára kapcsolódnak egymáshoz, hanem önállóan olvasható, informatív összefoglalók. Ugyan a cikkeknek van egy bevezető szakasza, de ez nem a figyelemfelkeltés helye, hanem a cikkszóról a legfontosabb alaptények közlése, azért, hogy az olvasó azonnal tisztába jöhessen azzal, miről is van szó, és ha csak egy minimális tájékozódásra vágyik, akkor ne kelljen a cikkben elmerülnie. De ne is címszavakban, felsorolásban tárgyald a témát, hanem… A legjobb tanács az, hogy mielőtt önálló cikket írsz, feltétlenül olvasgass más szócikkeket, megfigyelve a hangnemet.

Ne ködösíts

Nem használhatsz olyat, hogy "sokak szerint", "állítólag", "többen azt állítják" és effélék. Kik? Hol? Tudod: pontos, hiteles források. Ha sokak szerint, akkor ez legyen már leírva valahol, és akkor tudhatjuk, hogy ki szerint sokak szerint. A rejtélyeskedés, feszültségkeltés, költői kérdések feldobása szintén nem jó, mert itt nem izgalmas olvasmányt keresnek az idetalálók, hanem gyorsan áttekinthető tényeket. Csak gondolj vissza arra, hogy amikor te olvasóként először idejöttél, mit vártál.

Mértékletesség

A Wikipédiába tényszerű információk kellenek, tényszerű tálalásban, ezért ne ecsetelgesd valaminek a jelentőségét vagy éppen helytelenségét, takarékoskodj a jelzőkkel. Ne eladni akarj valamit, hanem csak elmondani. Tehát ha egy színjátszókör elég nevezetes, több különféle hiteles forrás is foglalkozik vele, akkor szócikk írható róla, de nem kritikát vagy bemutatkozást kérünk róla, azt a honlapjukra vagy valamelyik sajtótermékbe kell elhelyezni. Akkor, ha maga a forrás méltat valamit, akkor is inkább hagyd ki, vagy fogd össze egy félmondatba.

Egyensúly

Vannak dolgok, amelyekről a különféle források lényegesen eltérően szólnak. Ilyenkor a helyes megoldás az, hogy a legfőbb nézőpontok mindegyike helyet kap a cikkben, mellette megemlítve a cikk végén részletezett források közül a vonatkozókat. A védőoltásokról az orvosok zöme azt gondolja, hogy nélkülözhetetlenek, és ostoba, a gyerekét veszélyeztető ember az, aki ezt szándékosan elhanyagolja. De talán van szakértőnek minősíthető orvos is, aki egy publikációban vagy egy riportban az ellenkezőjét állítja. Akkor az elfogadottság és hitelesség mértékéhez igazodó súllyal mindkét álláspont leírható, leírandó, mert nem vagy feljogosítva arra, hogy eldöntsd, melyik álláspont a helyes. Itt nem is minősítheted egyiket sem. Ez ezt írja, az azt írja, ennyit közölhetsz. Az olvasó tájékoztatása ezzel megtörténik, a megnevezett források és megadott további adalékok, szakcikkek alapján ő majd elgondolkodhat rajta. A hitelességet, pontosságot, mértékletességet, kiegyensúlyozottságot várjuk el mindannyian a Wikipédiától, ezért neked is ezt az elvet kell szolgálnod.

Semmi reklám

Mindig van, aki a szócikkek létrehozásának technikai egyszerűségét kihasználja arra, hogy egy elég jó hírű internetes adatgyűjteménybe becsempéssze a cége reklámját, a saját bemutatkozását, egy elméletének vagy politikai nézetének ismertetését. A Wikipédia nem erre szolgál, ezért jobban teszed, ha meg sem próbálkozol vele, mert törölni fogják, téged pedig ezután figyelni fognak, mert szereztél egy fekete pontot. Az sem fér ide, hogy egy leendő eseményről írj, főleg ha még csalogatni is próbálsz. Lehet, hogy egy együttes a múlt hónapban csinált egy fergeteges koncertet, és a nyáron az akármilyen fesztiválon is fel fognak lépni, de ez már több, mint necces, menni fog a kukába.

Vandalizmus

Vandalizmus az, ha valaki valamibe csak simán belerondít. Ha töröl valamit, ami arra nem szolgált rá, vagy ha beír valami hülyeséget. A szerkesztések ellenőrzésére elsősorban az ilyen baromarcok miatt van még mindig szükség, elárasztva munkával a járőröket, hátráltatva az értékes szerkesztések nyilvánossá tételét. A vandálságot törlik, a baromarc IP-jét letiltják, aztán csókolom, ezért a rövidke élvezetért csak egy agyatlan egyed képes összefirkálni egy sok fáradsággal fenntartott weboldalt.

… és a képek

A legérzékenyebb pontja az egész Wikipédiának az, hogy csak olyan kép tehető fel, amelynek a konkrétan ezen a helyen való közzétételére egyértelmű engedélyt kaptál. Külön poszt, a Wikipédián pedig külön oldalak foglalkoznak ezzel. Feltétlenül olvasd el, mielőtt feltöltesz valamit.

 

Nos, a legfontosabbak talán mind idekerültek. Fogsz hibákat elkövetni, fogsz morgással, esetleg pofonnal találkozni, ez úgy értendő, hogy hiába dolgoztál valamin sokat, mégis törlik, mert nem megfelelően sikerült. Nem biztos, hogy amit te ésszerűnek és jónak tartasz, azt mások is annak tartják. Lehet, hogy neked van igazad, de a szabályokat mások írják. Kezdd kis szerkesztésekkel, hogy beletanulj, megismertesd magad, megszokd a kívánalmakat, megismerj más, rangos szerkesztőket is, akiktől esetleg véleményt is kérhetsz, olvashatod majd, hogy hogyan.

A ráadás-tanács: a pofon fájni fog, de ne vedd rögtön a szívedre, ne kezdj hadakozni, dühöngeni. Azzal nem segítesz magadon. Ne is vágd be magad mögött az ajtót, ahogy azt túl sokan teszik, külön oldalt is kellett szentelni neki. Fogj neki másképp, és legyél ügyesebb, menni fog.

Ide tartozó posztok:
Nyitóbeszéd
Miről írhatsz új szócikket?
Néhány egyszerű tanács új szerkesztőknek
Hibás! Hiányos! Miért nincs róla cikk?!
lásd még az Archívumot.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás web kultúra Wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

http://wikipedia.blog.hu/api/trackback/id/tr825849280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.