Ez nem a Wikipédia hivatalos blogja.
Ne új cikk írásával kezdd. Először írj egy-egy bekezdést olyan szócikkbe, amelyhez valamit hozzátenni tudsz. Bele kell tanulnod. A Wikipédia nagyon sok irányelvet, szabályt tartalmaz külön fejezetekbe tagolva, amiket a kezdőlapon megtalálható, kezdőknek összeszedett linkdobozban tudsz elolvasni. Valamikor majd szánj rá némi időt, ha el akarod kerülni azt a csalódást, hogy törlik, amit csináltál. Mert ha az, amit csinálsz, nem elégíti ki az öregek igényét, akkor törölni fogják, és erről külön posztot is olvashatsz.
Ha már készen állsz új cikk írására is, akkor olyanról írj, ami egy általános enciklopédiába, képes lexikonba illik. Könyvesboltokban mindig vannak ilyenek, vegyél szemügyre egyet-kettőt. Látni fogod, hogy tulajdonképpen az van benne, amit az iskolában tanítanának, ha minderre jutna elég idő, meg persze türelem a tanulók részéről. Ilyen enciklopédiát szabad használni szócikkek alapjául is, de már most szólok, hogy részeket egy az egyben bemásolni viszont tilos.
Szóval a szokásos, bevált cikktémák területe a kultúra, a művészet, a tudományok, híres emberek, történelmi események, települések és tájegységek, nevezetes épületek, de éppenséggel már van szócikk a hangszóróról, a ragasztók fajtáiról, a betűmetszésről, az arameus nyelvről, a puttókról és az egyesített gáztörvényről (nem politika, fizika), de pillanatnyilag nincs szócikk a tengeri üledékekről, a knorrokról, a freestyle frisbee szabályairól és irányzatairól, valamint Giovanni Battista Carlone barokk építészről. Pedig lehetne. Mondjuk egyszerűen, és persze tréfásan úgy, hogy legalább az első alkalmakkor
írj szócikket olyanról, ami anyádat is érdekelheti.
Figyeld meg, hogy miről vannak már szócikkek. Baloldalt fent van a Lap találomra link, amellyel véletlenszerűen kapsz egy cikket. Erre kattintgatva fogalmad lesz arról, hogy az öregek szerint ide mi illik.
Ne felejtsd el alaposan megnézni, hogy amiről írni fogsz, arról nincs már egy szócikk. Nem mindig az a címe, ami kézenfekvőnek látszik, ezért szánj időt a keresésre is.
Amiről írsz, az feleljen meg a fő szabálynak: a nevezetesség elvének. Olyanról írj, amiről már sokan hallhattak, mert a jelentősége elég nagy. Olyan tárgyat válassz, amelyről több független, egymástól különböző forrás is található. Tehát ha egy költőről már három olyan újságcikket, lexikonszócikket, internetes oldalt is találsz, amelyek szövege nem egymást ismétli, és a költőről többet is írnak, mint hogy milyen művei jelentek meg, akkor már megütheti a nevezetesség mércéjét. Ezek közé a mértékadó források közé ne számítsd be azt, amit a saját honlapján, egy blogban vagy a könyve borítóján olvasol, mert ezek nem jelentik azt, hogy valaki olyan, akinek a véleményére ismeretlenek is odafigyelnek, érdemesnek találta a méltatásra. Márpedig itt ez az alapkövetelmény.
Mérlegelj gondosan, és ha bizonytalan vagy, kérdezz meg más szerkesztőt, a vitalapján. Külön poszt szól arról, hogy ez hogyan megy.
Amiről írsz, az legyen időtálló. Eleinte a legbiztosabb, ha nem írsz semmi olyanról, ami a jelenben lett híres. Válassz olyan témát, amiről már bebizonyosodott, hogy megmaradt az emberek emlékezetében.
Híreket, események beharangozóit, cégek vagy személyek reklámozásának érződő cikket ne írj, mert úgyis hamarosan törlik, a vitát mellőzve.
Van a Wikipédiának egy hosszú listája a "piros linkekről", tehát azokról a címszavakról, amelyeket valaki valamelyik cikkben linkként megjelölt, számítva arra, hogy valamikor lesz majd hozzá szócikk. Ez a lista a számait nézve elég félrevezető, de mégis használhatod, és ha az erre hivatkozó lapokat megnézed, találni fogsz cikksorozatokat, amelyeket a tartalmi szerkezetre kiinduló mintának vehetsz.
Még egy kitűnő lehetőség annak megmutatására, hogy bizalomra méltó új szerkesztőtárs vagy: fordíts le itt még nem létező szócikkeket más nyelvű Wikipédiákból. Ha például a leggazdagabb, az angol változatot lapozgatod, és egy cikkben baloldalt az interwiki linkek között nincs ott a magyar nyelv, akkor annak a cikknek nálunk nincs megfelelője. Ellenőrizd ezt, és aztán csináld meg a fordítást, nem Google Translate-tel, hanem komolyan, egyben áthozva az idegen nyelvű cikkben megadott forráshivatkozásokat is, a lap legelejére pedig beszúrva a fordítás sablont. Kérd más szerkesztők segítségét a tudnivalókról, és nagy segítségünkre leszel a munkáddal.
Sose kezdd el írni a szócikket élesben, azaz ott, ahol végül mindenkinek látható lesz. A saját szerkesztői vitalapodon egyszerűen nyithatsz allapokat,1 minden készülő szócikkednek, amelyeken zavartalanul rakosgathatod össze a szócikket, kipofásíthatod, kiirthatod belőle a helyesírási hibákat, majd amikor már megérett a nyilvánossá tételére, te pedig lelkileg felkészültnek érzed magad arra, hogy meggyőzd a mogorva öreg szerkesztőt arról, hogy a szócikked értékes és a többi közé illik, akkor áthelyezhető a szócikk névtérbe, vagyis a többi szócikk közé.
Kérünk téged, hogy ha lehet, ne írj te is még egy szócikket valamelyik sci-fi sorozat valamelyik kitalált bolygójáról vagy élőlényéről, újabb animefigurákról, egynyári sztárocskákról, celebekről, tévésorozat epizódjairól, hanglemezekről, filmekről. Tudjuk, hogy ezek egy-egy időre közérdeklődés tárgyai tudnak lenni, és örökös a vita arról, hogy hol húzzuk meg a határt, amely alatt már indul a kasza. Ez az enciklopédia magasabb tartalmi színvonalat képzelt el magáról, amikor kialakulni kezdett. Eleinte inkább menj biztosra, keress komolyabb témát. Tudod, a mogorva öreg szerkesztők nem gerjednek a valóságshow-kra és a számítógépes játékokra, márpedig a kasza az ő kezükben van.
Az, hogy hogyan írd a cikket, külön poszt témája.
________
1 a pontosításért köszönet Sámat kollégának
Ide tartozó posztok:
Nyitóbeszéd
Olvasópróba 1.
Hibás! Hiányos! Miért nincs róla cikk?!
Néhány egyszerű tanács új szerkesztőknek
lásd még az Archívumot.